Agilitás a közigazgatásban címmel rendezett tudásmegosztó estet a Lechner Tudásközpont, ezúttal a Budapest Agile Meetup Grouppal közösen. Az eseményre, mely a LED Lechner Education eseménysorozat ötödik alkalma volt, az informatikusok és az agilis módszertan hívei mellett a közigazgatásban dolgozók közül is sokan kíváncsiak voltak.
A közigazgatás egyik arca a bürokrata, aki iktat, szignál és érkeztet. Van remény, hogy a jövőben más arcát is megismerhessük, derült ki Both András Miért érdemes agiliskodni a közigazgatásban? című nyitóelőadásában a Lechner Tudásközpont ötödik LED – Lechner Education estjén november 28-án. Az eseményen ezúttal a rövid szakaszokban, gyakori visszacsatolásokkal dolgozó új, agilisnak nevezett fejlesztési módszertanok közigazgatásbeli hasznosításáról beszéltek az meghívott szakemberek a meetupok megszokott, oldott légkörében.
Both András, a Lechner infokommunikációs igazgatója szerint lehetséges élvezhető terméket előállítani megfelelő dokumentáltság mellett is, ehhez az agilis fejlesztésű módszertanok, például a Lechnerben év elején bevezetett Scrum nyújthat segítséget. Az átállás óta eltelt időben összegyűjtött tapasztalatok alátámasztják ennek a feltevésnek a helyességét. Az egységes elektronikus közműnyilvántartás rendszerének fejlesztése már a Scrum metódus szerint zajlott, erről a projektről most már látszik, hogy informatikai sikerként elkönyvelhető fejlesztésről van szó. Bár kifejezetten a szoftverfejlesztés mellett az agilis módszerek a közigazgatásban is alkalmazhatók, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy nemzetközi kitekintésben számos ország, köztük az Egyesült Államok, Svájc, vagy Dánia alkalmazza, ránézésre meglehetősen jó hatásfokkal.
A Lechner és a Budapest Agile Meetup Group közös szervezésű meetup eseményén megfogalmazódott, hogy jó szoftvereket nem csak piaci alapon fejleszteni. A Lechner, amely az eddigi hazai közigazgatási gyakorlattól eltérően agilis módszertan segítségével fejleszti termékeit, olyan alkalmazásokat igyekszik létrehozni az e-építésügy területén, amelyek nincsenek tele felesleges és érthetetlen funkciókkal, használatuk egyszerű és közérthető.
LED - Lechner Education
A LED, vagyis a Lechner Education a Lechner Tudásközpont előadássorozata. A prezentációs eseményen nemcsak izgalmas előadások hallhatók egy adott témában, hanem kérdezni is lehet az előadóktól. Az egyes alkalmakon olyan nemzetközileg is aktuális projekteket mutatunk be az érdeklődőknek, amik a jelenben meghatározzák, a jövőben pedig formálni fogják az épületeket, a településeket, az információs-technológiát és ezeken keresztül a magyar társadalom egészét.
A közigazgatásban még nem elterjedt, hogy egy szervezet képes a változásokra gyorsan reagálni, ezt megtanulandó a fejlesztési módszertanban bekövetkezett váltáshoz a Lechner is külső segítséget vett igénybe. Az agilis metódus elméleti és gyakorlati megvalósításában Guthy Miklós agilis tanácsadó segített a Tudásközpontnak. Erről, valamint a szoftvertervezéshez használt lean inception módszer bevezetésének tapasztalatairól lechneres partnere, Hülber Attila alprojektvezető közreműködésével tartott interaktív bemutatót az egybegyűlteknek. A kedélyekre intenzív pozitív hatást gyakoroló előadásukból megtudhattuk, hogyan kell állami háttérintézménynél úgy nekiállni a fejlesztésnek, hogy az megfeleljen az agilis elvárásoknak, tehát, hogy jó termék jöhessen ki belőle, minél rövidebb idő alatt, akár 16 különböző projekt esetében is.
A projektmenedzsment és a projektek hatékonyságának növekedését mutatta be a történelmen keresztül Kulcsár Bence agilis coach Eltitkolt akták – a Scrum 60 éves története című prezentációjában. A szakember személetes példák egész sorát hozva kalauzolta a vendégeket a 2000 évig épített Kínai nagy faltól a NASA által fejlesztett űrrakétákig az agilitás szemszögéből.
Az est zárásaként Téti Imre a Konasoft ügyvezetője, a hazai agilis fejlesztés szakértője rámutatott, hogy Mária Terézia volt az első vezető, aki valamiféle módszertant használt a közigazgatásban, igen előremutató módon. Agilis finanszírozás az állami szférában című előadásában esetbemutatóként vezetői praxisából idézett fel egy olyan történetet, amikor egy őket megbízó cég 8 hónapnyi fejlesztés 850 oldalnyi eredményét kapta meg az alkalmazásfejlesztő partnertől. A tetemes mennyiségű, de a fejlesztésben nem szokatlan méretű dokumentáció elolvasására, értelmezésére és értékelésére mindössze 2 hét állt rendelkezésükre. Téti és csapata egy scrum-szerű agilis módszer alkalmazásával 5 nap alatt képes volt használható eredményt produkálni a vevő számára, aki így valós megértés alapján tudott visszajelzést adni az informatikai partnernek.
Az eseményen elhangzott alaptézis szerint fejleszteni a közigazgatásban is öröm. Ahogyan az egyik vendég az este után megfogalmazta: a lelkesedés, a hit és az eredmények feletti öröm nagyon jól átjött az előadásokon, ez bizonyította a fenti tételt.
Az esemény szakmai támogatója a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége volt.
Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
Both András - Miért érdemes agiliskodni a közigazgatásban?
Guthy Miklós - Hülber Attila - Lean inception
Téti Imre - Hogyan szerződjünk az állammal agilis projectre?
